Hulusi Akar török védelmi miniszter szerdán meggyőződését fejezte ki, hogy Törökország és az Egyesült Államok felül tud emelkedni az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjával kapcsolatos „nézeteltéréseken”, amelyeket az okozott, hogy Ankara júliusban fogadni kezdte a Moszkvától vásárolt orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer alkatrészeit.
Az orosz ütegek beszerzése miatt az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) a partnerországokkal egyetértésben kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Törökország kizárását a programból, valamint felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást. Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.
A képzési programban részt vevő török pilóták és kiszolgáló személyzet július végén-augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.
Az NTV török hírtelevízió beszámolója szerint Hulusi Akar úgy nyilatkozott, hogy Ankara az amerikai Patriot légvédelmi rendszerből ugyancsak vásárolhat. Jelezte: ez a kérdés szintén napirendre kerülhet Recep Tayyip Erdogan török és Donald Trump amerikai elnök november 13-ra tervezett washingtoni találkozóján.
A török védelmi tárca vezetője hangoztatta:
„Törökország a NATO középpontjában van, nem megy sehova”. Hozzátette azonban: „NATO-szövetségeseink részéről nehézségek adódnak a megértésünkben”.
A miniszter arról is beszámolt, hogy az északkelet-szíriai török hadművelet október 9-i megindítását követően az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet mintegy 200 harcosa került a török hadsereg kezére. Közölte: Ankara „a megfelelő módon és a megfelelő helyeken” ellenőrzése alatt tartja az IÁ tagjait.
Ennek némileg ellentmond Trump egyik szerdai Twitter-bejegyzése, amelyben úgy vélekedett, hogy a dzsihadisták elfogott harcosai nem szabadultak ki kurd fogságukból.
A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű fegyveres csoport a Törökország által terrorszervezetként és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen indított offenzívát Északkelet-Szíriában az ott állomásozó amerikai alakulatok kivonását követően. Ankara és Washington október 17-én megállapodást kötött egy 120 órás tűzszünetről, majd ennek lejárta előtt, kedden, Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban újabb, ezúttal 150 óráig érvényes tűzszünetben állapodott meg.
Az amerikai-török megállapodás értelmében a kurd harcosoknak a tűzszünet idején ki kellett vonulniuk a térségből, az orosz-török egyezmény pedig rögzítette, hogy a török határ melletti 30 kilométeres sáv egészét el kell hagyniuk, beleértve Tel Rifaat és Manbídzs városát is.
Akar a szíriai menekültek milliónyinak hazatérését célzó, Ankara által Északkelet-Szíriába tervezett biztonsági övezettel kapcsolatban azt mondta, hogy meg fogja hallgatni Németország javaslatát a NATO-tagállamok csütörtökön kezdődő, kétnapos védelmi miniszteri tanácskozásán, s adott esetben fontolóra veszik azt.
Annegret Kramp-Karrenbauerrel német védelmi miniszter elképzelése szerint a NATO és Oroszország együttműködésével nemzetközi ellenőrzés alatt kell biztonsági övezetet kialakítani a török-szíriai határvidék szíriai oldalán.
Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján ugyanakkor elvetette Kramp-Karrenbauer javaslatát, mert szerinte arra a Szocsiban kedden megkötött orosz-török megállapodás után már nincs szükség. Az orosz diplomata úgy fogalmazott:
„leállt Törökország katonai tevékenysége ezen a területen, elejét vették a további katonai összeütközéseknek, s lefektették az alapját annak, hogy az összes kérdést párbeszéd útján oldják meg”.
https://neokohn.hu/2019/10/23/leallt-a-torok-offenziva-sziriaban/